Húsvét eseményét el tudjuk képzelni. Karácsony történését sokféleképpen megénekeljük. Áldozócsütörtök titkát is fel tudjuk idézni vizuálisan. De – mit látunk Pünkösdkor?
Üldögélő apostolok a Szűzanya körül, lángnyelvek, és nincsen személy. Odarajzolunk egy galambot, és nem tudunk mit kezdeni vele. Tehát egy galamb, lángnyelv; a szélzúgást a festmények nem szokták ábrázolni: mintha nem lenne személyes szereplője Pünkösdnek.
Nagyon kedves ünnep számomra a Pünkösd, és benne a Szentlélek.
A Szentlélek az Atya és a Fiú között a kapcsolat. Egy teológus nagyon szépen fogalmazta meg a megtestesülés titkát. Úgy imádkozzuk a Hiszekegyben, „megtestesült a Szentlélek erejéből”. Az Atya látja, hogy a Sátán az ember ellen támad, és a Fiú – mondja ez a megközelítés fantáziát mozgatóan – látja az Atya szomorúságát, és azt mondja: ,,Atyám, én elmegyek, és teljesítem, amit kívánsz”; és az Atya rábólint. De a két akaratnak az egységében, az Atya bólintásában és a Fiú készségében ez az egység, ez a kapcsolat maga a SZENTLÉLEK. A Szentlélek a kapcsolatnak a Lelke az isteni személyek között, Isten és ember között.
A mi kereszténységünkben a kapcsolatot külön személy jeleníti meg a Szentlélekben, és ezt nem árt tudatosítani a mai rohanó világunkban. Ma a kapcsolatok vesznek el. Családon belül is. Még ha haza is jön a férj, már a kapcsolatra nincs energiája, ideje, de a feleségnek se – „Hagyjál békén, fáradt vagyok”. Benedek pápa fogalmazza meg szinte drámaian, hogy az Istennek van neve: Jahve, „aki van”. Jézusnak is van neve, míg a mai ember szám lesz. A Sátán is csak egy szám: 666. És minél inkább távolodik az ember Istentől, annál inkább csak számmá válik. Individuummá. Pedig mindegyikünk arra vágyik, hogy valakihez tartozzon.
Pünkösd egy gyönyörű meghívás személyes kapcsolataink ápolására. Családon belül és azon túl, a barátságok ápolására, a rokonság ápolására. A Pünkösd a személyes kapcsolatra hív, Isten és ember, ember és ember között. Ne felejtsük el, a Szentlélek ott van minden egyes házasságban. Amikor valaki szentségi házasságot köt, ott a Szentlélek cselekszik, Ő teszi eggyé a két embert, és „lesz a kettő egy” – amint a Szentírás mondja. Ez a Szentlélek „a kapcsolat Lelke”.
Nálunk a kapcsolat olyan hangsúlyt kap, hogy külön isteni személy, és ezt az isteni személyt, magyarul a kapcsolatot ünnepeljük, ami leginkább hiányzik korunkban.
Áldott Pünkösdöt kívánok mindenkinek!
Bíró László püspök