Kecskeméten kettős évfordulóra gyűltek össze azok, akik Bíró László püspökhöz élete különböző szakaszaiból kötődnek. A katonai ordináriust húsz éve szentelték püspökké, papi szolgálatát negyven éve kezdte el. A Magyar Kurír helyszíni tudósítása.
Az ünnepelt az Urunk mennybemenetele-társszékesegyházban bemutatott szentmise kezdetén hangsúlyozta: Krisztusnak az ember iránti hatalmas bizalmát jelzi, hogy minket is meghív, hogy a magunk helyén folytassuk szolgálatát.
A hálaadó szentmisén Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mondott szentbeszédet, aki maga is elismerte, hogy a Bíró Lászlóval való ismeretségének kezdete az ismeretlenség homályába vész. Bábel érsek a nap szentjeihez, Szent Fülöp és Jakab apostolokhoz fűződően kezdte gondolatait. Ahogy Fülöp, miután megismerte a Messiást, elment barátjához, Bertalanhoz, és elmondta neki ezt az örömhírt, majd el is vitte őt Jézushoz; úgy ez a foglalata a keresztény életnek, főként a papi hivatásnak: találjuk meg Jézust, menjünk el azokhoz, akiket szeretünk, és vigyük el őket Jézushoz. Szent Jakab példájából pedig a tevékenység általi tanúságtételt tanulhatjuk meg – hangsúlyozta a főpásztor.
Bábel Balázs beszélt arról, hogy az üdvösség fő öröme Isten színelátása, ezért boldog lehet az az ember, akinek életében egyszer-kétszer megadatott Isten látása. Minden keresztény embernek feladata, hogy Isten szépségét meglássa és megláttassa a természetben vagy a művészetben. Szent Fülöp és Jakab vértanúk lettek, mondta a főpásztor, hozzátéve: ahogy a vértanúk stafétabotszerűen átadták hitüket, úgy kell nekünk is tennünk, ne legyünk lagymatag keresztények.
A kalocsa-kecskeméti érsek Bíró László püspöki jelmondata (Tecum pro te – Veled és érted) kapcsán felidézte Szent Ágoston mondatát: „Veletek vagyok hívő, értetek vagyok püspök.” Bábel Balázst a budapesti központi szemináriumban eltöltött közös nevelői évek kötik legszorosabban püspöktársához: miközben Bíró László rektor volt, Bábel Balázs spirituálisként vezette a kispapokat hivatásuk útján. Bábel érsek hangsúlyozta, hogy Bíró László családreferens püspökként a hajótörést szenvedetteket is segíti, és tábori püspökként is a szebb és nemesebb dolgok felé vezeti a rá bízottakat.
A jubileumi szentmise némiképp meglepetés volt Bíró László püspök számára, hiszen úgy hitte, csak a Kecskemét környékiek lesznek jelen a szertartáson; eközben lelkes szervezőcsapatnak köszönhetően negyvenéves papi és húszéves püspöki szolgálatának legfőbb állomáshelyeiről sereglettek összen a liturgián résztvevők. Már a szertartás kezdete igen rendhagyó volt, mivel ezeket a közösségeket két moderátor a szentmise elején – akár egy országos találkozón – bemutatta. A kecskeméti hívek mellett a szülővárosból, Szekszárdról is sokan érkeztek, de képviseltették magukat a bencés diáktársak és a pécsiek is, akiknek Bíró László megköszönte, hogy papot neveltek belőle. Sok fiatal jött a budapesti Csütörtöki Csoportból és társközösségeiből, amelynek Bíró László ma is a lelki vezetője. Jelen voltak a Magyar Katolikus Családegyesület tagjai, valamint családreferens házaspárok és papok, a Házas Hétvége és családos lelkiségi mozgalmak képviselői, emellett képviseltette magát a Katonai Ordinariátus is. A résztvevők sokszínűségére tekintettel a zenei szolgálat is vegyes, gitáros és orgonás volt.
A szertartás végén a sokféle közösség képviselői átadták ajándékaikat az ünnepeltnek. A kecskeméti máltaiaktól egy ernyőt kapott a püspök, hogy megóvja minden vihartól, a részt venni nem tudók egy táskányi jókívánságot küldtek. A kecskeméti közösség virtuális ajándéka egy honlap, amelyen Bíró László beszédei, írásai találhatók meg; az alkalmi zenekar pedig Veled és érted címmel egy, kifejezetten a jubileumra született dalt is előadott.
Bíró László a szentmise végén köszönetet mondott minden jelenlévőnek, de különösen is Kolbert Mátyás atyának, aki mellett ministránsként felébredt a hivatása.
Fotó: Thaler Tamás
Magyar Kurír
(asz)