Áldott új esztendőt kívánok Mindenkinek!
Örömmel szólok az új év első napjaiban internetes honlapom látogatóihoz, valamennyi érdeklődőhöz.
Az új esztendő új kihívásokat, de új kegyelemeket is jelent!
Anselm Grün idézi egyik elmélkedésében egy indiai bölcs megfigyelését, amely szerint nekünk, európaiaknak óránk van, nekik, keleti embereknek idejük. Mi mindig rohanunk, időről időre élünk, míg ők átadják magukat az időnek, van idejük. Magam is ismertem egy házaspárt, ahol a német feleség gyakran szóvá tette, nigériai származású férje milyen nyugodt, mindig ráér, mindig lassú. Igen, mi európaiak csak rohanni tudunk…
Elidőztem ennél az Anselm Grün-i gondolatnál. Sokszor ezt látom az emberek életében: elrohannak egymás mellett, gyakran még a házasságon belül is. A házassági válságok egyik gyökerének, fő okának látom, hogy nincs időnk egymás számára.
Lelkivezetőként sokáig nem értettem, a feleségek miért hiányolják, hogy férjük nem hívja meg őket cukrászdába. Otthon is megihatnak együtt egy-egy csésze kávét, elfogyaszthatnak egy-egy szelet tortát – gondoltam. Miért ez a vágy? Egyszer egy feleség kimondta, miért fontos ez: ha a férjem elvisz cukrászdába, akkor csak velem foglalkozik, csak rám figyel.
Nekünk óránk van, az indiaiaknak idejük van…
Azt kívánom az új esztendőre, hogy a házaspároknak és valamennyiünknek, ne csak óránk, hanem időnk is legyen egymás számára!