Bíró László püspök e honlapon is köszönti a nemrég hetvenedik évét betöltő Lezsák Sándort.
Kedves Sándor!
Kedves „Hetvenkedő” Kortársam!
Engedd meg, hogy egy évvel fiatalabb testvéredként köszöntselek.
Mindig tisztelettel néztem rád, nem is csak azért, amit kezdetben tettél, és amiért mindenki ünnepel, hanem leginkább azért, hogy soha nem kísértett meg a hatalom. Megmaradtál mindig „szürke eminenciásnak”, egyszerű néptanítónak. Hiteles embere lettél egy korszaknak, ahol a fönt meg a lent olyan fontos volt. Te mindig az igaz „odafönt valókat” kerested. És a mögöttünk lévő évtizedekben ez a te legszebb ajándékod társadalmunknak.
Mint családpüspök, mindig tisztelettel gondolok Feleségedre, aki még inkább háttérember tudott lenni a te közszerepléseidhez, és amennyire én tudom, családod ép és egész maradt. Köszönet ezért a Jóistennek és házasságotoknak is.
Egy régi püspök újra meg újra ismételgette: tudod, Isten népének történetében a legsötétebb korszak az volt, amikor az ószövetségi szerző kijelentette: abban az időben az Úr nem támasztott bírákat a választott nép köréből. Hála Istennek, vagytok néhányan, akik tiszták vagytok, az igazat, a jót, a szépet és a szentet hirdetitek.
A Jóisten őrizzen, maradj továbbra is jel közöttünk, és imádsággal is segítsd, hogy legyenek igaz bírák és próféták közöttünk.
Köszönöm, hogy ezt a néhány sort őszintén leírhattam, szeretném imádságommal is kísérni „néptanítói” szolgálatodat.
Isten éltessen!
Testvéri köszöntéssel:
Bíró László püspök sk.
A fényképen: Lezsák Sándor, Prof. Dr. Lovas István fizikus és Bíró László, a „Hit, remény, hazaszeretet” c. konferencián. Budapest, 2002. március 23. (Fotó: Csontos Jolán)
