A családkongresszust Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferens püspöke videoüzenetben üdvözölte. A betegsége miatt hónapok óta kórházban (idén június 4-e óta Hévízen) tartózkodó, de lelkipásztori szolgálatát ott is ellátó püspök a családkongresszus résztvevőihez intézett üzenetében a keresztény örömről beszélt. Mint mondta, „Jézus Urunk amikor meghirdette Isten országát, a nyolc boldogságban szomorú, kisemmizett, szenvedő embereket szólított meg, akik megtapasztalták gyengeségüket, mégis boldogok voltak, mert az adott helyzetükben megtapasztalták Isten erejét is. A keresztény ember alaptulajdonsága az öröm, és nem az orrlógatás. Isten boldogságra hív.

Kórházi szolgálatával kapcsolatban Bíró László elmondta, mindennap misét mond, három házasságkötést és négy keresztelést is vezetett. Előbbiek kapcsán örömmel állapította meg, hogy a párok határtalanul nyitottak voltak az Egyház tanítására, a szentségi házassággal kapcsolatos tudnivalókra, de ahogy a püspök fogalmazott, „nagyon gazdátlanok voltak”, nem volt házas közösség, amely befogadhatta volna őket, amelynek tagjai átadhatták volna számukra a hit teljességét.

A családkongresszust azért alapítottuk meg, hogy segítsük a családcsoportok létrejöttét, égető szükség van erre – üzente Bíró László.

A mai keresztények feladatáról szólva hangsúlyozta: nem feltétlenül akciókra, hanem hiteles, imádkozó emberekre van szükség. André Frossard filozófus-újságíró példáját említette, aki – még hit nélkül – egy templomba betérve, a művészeti alkotásokat nézegetve észrevett két imádkozó idős embert, és hitüket látva mélyen megrendült, a templomból már hívőként jött ki.

Arról is beszélt Bíró László, hogy a szent az, akit Isten meghívott a szolgálatra, és aki e szolgálat elől nem bújik el, nem menekül el a felelősség elől, jelen van a világban.

A püspök rámutatott: a keresztényeknek egységben kell lenniük papjaikkal, püspökeikkel és a pápával; egyúttal a jelenlévők figyelmébe ajánlotta a Szentatya családról szóló apostoli buzdítása 4. fejezetét, amelyben Ferenc pápa a szeretethimnuszról elmélkedik. Bíró László hozzátette, hogy a házasságot (a „ketten egy testté lesznek” igazságát), a családot a szeretet hordozza. Ahogy a pápa fogalmaz: a házasság a Szentháromság ikonja. Ugyanakkor ez a szeretet tanítható, tanulható, és tanúságot is lehet tenni róla. Sóvá, világossággá, hegyen épült, jól látható „házzá” kell lennünk, ahogy Jézus mondta, és nem pusztán a só módján vagy világosságot adó módon „viselkedni”. A szeretetről való tanúságtételt várja tőlünk a világ.

Gyakorlati szempontokról is beszélt a püspök, amikor elmondta: ki kell szakadnunk a hagyományos jegyesoktatás szűkösségéből, nem megszüntetve, hanem kiteljesítve azt, továbbá a házaspárok mellett a család egészére is figyelni kell a pasztorációban. Újabb kitörési pont, hogy figyeljünk azokra, akik „nem jöhetnek áldozni az Egyház törvényei szerint. Ők nem másodlagos polgárok az Egyházban, vágyódhatnak Krisztusra, így kapcsolódva a közösséghez.” Továbbá oda kell figyelni az egyedülállókra, segítve őket, hogy találkozhassanak családokkal; figyelni a mély gyászban élő özvegyekre, a csonkává vált családokra.

A jövő évi NEK-kel kapcsolatban Bíró László így fogalmazott: a vinculum caritatis (a szeretet köteléke) jegyében tudatosítanunk kell, hogy az Eucharisztia szentsége a házasság szentségének legmélyebb megújítója.”

További részletek és fotók a családkongresszusról a Magyar Kurír oldalán.