Cikkek ebből az évből: 2015

“Ne féljetek! Tárjátok ki Krisztus előtt a kapukat!” – püspök atya újévi jókívánsága (2016.)

Tisztelt Látogatók!

Az előttünk álló esztendőt Ferenc pápánk az Irgalmasság Rendkívüli Szent Évévé tette. Az egyik főpapi levél Szent II. János Pál pápát idézi: „Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt tárjátok ki Krisztus előtt a kapukat! Aki Krisztusnak ajtót nyit, annak a szíve testvére felé sem maradhat zárt vagy közömbös.”

Ezekkel a gondolatokkal kívánok áldott új esztendőt!

Testvéri köszöntéssel és imádsággal:

Bíró László
püspök

Éjféli mise 1995-ből

“Jézus emberré lett, hogy mi is nagylelkűek legyünk egymáshoz, hogy legyen bátorságunk hordozni egymás terhét. Hogy merjünk szolidárisak lenni a gyengékkel, a szenvedőkkel, a velünk egy utcában, vagy egy lépcsőházban lakókkal, munkatársainkkal. Hogy merjük észrevenni a körülöttünk élő szegényt, aki talán rejtegeti szegénységét. Vajon Krisztus karácsonyi tette szerint élünk-e?”

Hívom a családokat 2015. december

A család megelőzi a civil társadalmat, a közösséget, a politikai államot, mert a család a természetjogon alapul. Nem a társadalom találja fel vagy alapítja meg a családot, hanem a család képezi a társadalom alapját: „Így a társadalom alapja a család, amelyben különböző nemzedékek élnek együtt és segítik egymást a nagyobb bölcsesség megszerzésében és abban, hogyan lehet a személyek jogait összehangolni a társadalmi élet egyéb követelményeivel.” (GS 52) A családnak ez a szemlélete sokáig egyetemes szemlélet volt, az ENSZ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában 1948 decemberében ezt így rögzítette: „A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.” (16. Cikkely, 3. pont) Korunkban egyre több politikai és tudományos intézmény új módon képzeli el a családot. Szerintük a család megalapításához nincs szükség házasságra, a hagyományos házasságot pedig elavult intézménynek tartják, mert korlátozza az egyén szabadságát. Eltekintenek a nemi különbségekkel és a nemzéssel való szerves kapcsolattól, a házasságot olyan szerződésnek tekintik, amelynek feltételei szabadon módosíthatók. A nagyobb szabadság jelszavával egyre kevesebb kötelezettséget és kötelességet rónának a házas felekre. De minthogy szerintük a család a modern világban nem tudja a társadalmat és az államot építeni, az államnak kell szabályoznia, felügyelnie és engedélyeznie a család működését.

Családi ünnepeink: Advent, Karácsony, Újév – Bíró László előszavával

A Magyar Katolikus Családegyesület 13 részes, “Családi ünnepeink” című füzetsorozatának része – többek között – az adventről, a karácsonyról és az újévről szóló kiadvány. E három füzet előszava Bíró László püspök atya tollából származik.

Szent Erzsébet ünnepén Bíró László szentmisét mutatott be Moldovában

Anton Coșa (Kósa Antal) chișinăui (kisinyovi) püspök meghívására Bíró László tábori püspök, Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, Majnek Antal munkácsi püspök, valamint a Fokoláre mozgalom néhány tagja november 16–17-én látogatást tett Chișinăuban, a Moldovai Köztársaságban.

XXII. Családkongresszus Máriabesnyőn – letölthető anyagokkal

Jöjjetek hozzám mind, akik fáradtak vagytok és terhet
hordoztok, és én felüdítelek titeket.” (Mt 11,28)

Ezzel a mottóval ünnepelte a Magyar Katolikus Családegyesület idén a családok hivatását a XXII. Családkongresszuson, Máriabesnyőn –  családreferens és a családpasztorációban érintett házaspárok és atyák a Kárpát-medencéből – Bíró László püspök atya vezetésével. Szentmisék, előadások, kiscsoportos műhelyek, személyes beszélgetések, esti szentségimádás – a Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Házban és a szomszédos gyönyörű kegytemplomban- ezek voltak a program bensőséges eseményei csütörtök délutántól szombat délig (2015. november 12-14).

Hívom a családokat 2015. november

Mai társadalmunkban eluralkodott a piaci szemlélet, mindennek az értékét a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg. Gyakran nem azt nézzük, hogy valami helyes-e, valamilyen tettel jót teszünk-e, hanem azt, hogy megéri-e. Érdemes-e jónak, becsületesnek lennünk, hasznos-e hűségesnek lennünk, van-e – anyagiakban is mérhető – hozadéka egy erőfeszítésünknek? Előnyös-e szerényen, tapintatosan viselkednünk, vagy sikeresebb az, aki kíméletlenül erőszakos? Nem fizetünk-e rá, ha bízunk mások szavában, ígéreteiben, vagy okosabb abból kiindulnunk, hogy rá akarnak szedni, be akarnak csapni ugyanúgy, ahogy mi magunk is csak a saját hasznunkat keressük? Van-e értelme annak, hogy igazat mondjunk, nem célravezetőbb-e úgy beszélnünk, hogy azzal beszélgetőtársunkat, hallgatóinkat megnyerjük? A jónak, a szépnek, az igaznak és a szentnek a piac szab árat, ezek önértéke kezd háttérbe szorulni.

Húsz éves a Bíró László lelki vezetésével működő CsüCsop

Isten nem magányos farkasnak teremtett minket, hanem kapcsolatra – fogalmazott a Csütörtöki Csoport jubileumi ünnepén a közösséget a kezdetek óta vezető Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferense október 17-én Budapesten, a Szent Margit Gimnáziumban. A Magyar Kurír beszámolója

Családpasztorációs papi találkozó – középpontban a házasság szentsége

Bíró László püspök, az MKPK családbizottságának elnöke hívására Leányfalun, a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban papok és szerzetesek október 5. és 7. között a hagyományos őszi családpasztorációs fórumon a házasság és a többi szentség közötti kapcsolatot vizsgálták. – A Magyar Kurír beszámolója

Hívom a családokat 2015. október

A nyugati keresztény emberkép egyrészt az antik görög-római filozófiára, másrészt a bibliai teológiára alapul. A kultúrtörténetben a görög filozófia és a római jog alapján jelent meg először az ember, mint önmagáért felelős individuum, világosan körülhatárolt jogokkal és kötelességekkel. A bibliai teremtéstörténet szerint Isten az embert a saját képmására alkotja. Ennek fényében az ember minden korábbi emberértelmezéshez képest magasabb rangot kapott: az egyén nem az emberi faj egy egyedi példánya, hanem összetéveszthetetlen személy, elidegeníthetetlen méltósággal. Az embernek ez az Ószövetségben kinyilatkoztatott méltósága azáltal, hogy Jézus Krisztusban Isten emberré vált, tovább fokozódott: Jézus Krisztus a valóságos ember és valóságos Isten a keresztény emberkép ősmintája. „Mivel Ő az emberi természetet fölvette, nem elemésztette, e természet magától értetődően bennünk is nagy méltóságra jutott. Isten Fia ugyanis megtestesülésével valamiképpen minden emberrel egyesült.” (GS 22)